Manapság a nyár már a fiatalabb korosztály számára sem jelent egyet a szabadsággal és a kötelezettség mentes szünidő eltöltésével. A diákok - legyen szó középiskolásokról, vagy akár főiskolásokról, egyetemistákról - egyre nagyobb hányada szeretné "értelmes" tevékenységgel kitölteni a nyarat.
Forrás: HRPortal

A nyár munka vonzereje

Attól függően, hogy középiskolásokról vagy éppen felsőoktatásban tanuló hallgatókról van szó, a munka célja némileg módosul. Míg a fiatalabb korosztály inkább azért dolgozik, hogy saját keresetre tegyen szert, a főiskolásokat és egyetemistákat inkább a szakmai tapasztalat motiválja. A diákmunkára azonban nem minden esetben jellemző, hogy valóban betekintést adhat egy-egy gazdasági területbe, mert legtöbbször egyszerű irodai adminisztratív és asszisztensi munkákról, hosszas gondolkodást, elemző munkát és szakmai háttérismereteket kevésbé igénylő munkakörökről van szó.

Természetesen egy egyszerűbb irodai munka is jóval több annál, mint mikor egy diák az iskola elvégzését követően abszolút pályakezdőként kíván a munkaerőpiacra belépni, mert a vállalatok egyre inkább előnyben részesítik a fiatal munkaerő azon részét, akik munkatapasztalattal rendelkeznek az iskolák elvégzését követően. Annak, aki a nyári diákmunka mellett dönt, regisztrálnia kell egy iskolaszövetkezetnél, amely segítségére lesz az időszakos munka kiválasztásában. Hazánkban mintegy ötven ilyen szövetkezet tevékenykedik annak érdekében, hogy a diákok ne csak munkatapasztalatra, hanem kereseti lehetőségre is szert tegyenek. Szép számmal akadnak olyan hallgatók is, akik hátrányos szociális helyzetük javítása érdekében döntenek a diákmunka mellett, és a megszerzett jövedelmet így albérletre, tandíjra, tankönyvekre és hasonló tanuláshoz nélkülözhetetlen dolgokra fogják fordítani. A diákok ezen rétege számára jóval inkább a pénz válik a munka céljává, mintsem egy gazdasági szférába való betekintés lehetősége, ugyanakkor nyilvánvalóan ők sem csak a fizetéssel lesznek "gazdagabbak".

Mennyi is az annyi?

A diákmunkáért járó fizetések általában alacsonyak, ugyanakkor a feladatok elvégzéséhez szükséges elvárások egyre magasabbak. Ma már nem lepődhetünk meg azon, ha egy irodai munkakör betöltésénél megjelölik a felsőfokú nyelvtudást, az irodai számítógépes programok alapos ismeretét, vagy akár a kiváló tanulmányi eredményeket. Ehhez jön még az olyan kompetenciák és tulajdonságok megléte, mint talpraesettség, tanulékonyság, kiváló kommunikációs és kapcsolatteremtő készség, jó megjelenés, logikus gondolkodásmód, megbízhatóság, csapatmunka, stb. Fontos megjegyezni, hogy a kívánalmak között szerepelnek olyanok is, amelyek többnyire munkatapasztalat útján szerezhetők meg, és nem biztos, hogy egy diák rendelkezik velük. A munkaadók számára ráadásul nem könnyű feladat a diákok foglalkoztatása, mivel alkalmazásuk jelentős terheket vonhat maga után. A dolgozni kívánó fiatalok szempontjából is kérdéses, hogy megéri-e diákmunkát vállalni.

Ugyan az szja-t csak egy bizonyos pénzösszeg fölött vonják le, ezenkívül csak részjegyet és a biztosítást kell befizetni, de az órabérek legtöbbször nem túl magasak. Körülbelül 449-től 1700 forintig terjednek és leggyakrabban átlagosan 450-600 forint körül mozognak, kiváltképp érvényes ez az irodai és további szellemi munkákra. Havi 50 ezer forintért a diákoknak öt napos munkarend esetén kevéssel több, mint 6 órát kell dolgozniuk naponta, amelynek elvállalása minden diákmunkát végző fiatal számára egyéni mérlegelés kérdése attól függően, hogy mire költi el a pénzét, mennyire tehermentesíti ez a szülőket anyagilag, szeretne-e nyaralni menni, stb. Ha például tandíjfizetésre szánja a diák a pénzt, az jóval nagyobb kényszerként jelentkezik minden szempontból, mintha nyaralásra szeretne gyűjteni.

Kezdés: hogyan és mikor

Attól függően, hogy a diákok mikor regisztrálnak egy iskolaszövetkezetnél, eltérő gyorsasággal lehet munkába állni. Minél hamarabb kezd bele a fiatal a munkakeresésbe, annál előbb talál munkát. A középiskolások általában már rögtön a szünidő kezdetével dolgozni kezdenek, így a júniusi és júliusi létszámkeret gyorsan be is telik. Ahhoz, hogy a munka ne csak a kezdési időpontban legyen megfelelő, érdemes több szempontot is megadva regisztrálni, így elkerülhető, hogy mindenféle ajánlattal megkeressék a diákot, amit aztán úgysem fog elvállalni. A testreszabott munkakör érdekében ajánlatos megadni a legszimpatikusabb tevékenységi területeket, munkatípusokat, a munkavégzés lehetséges helyét, időtartamát, és a munkával tölteni kívánt időszak hosszát.

Az iskolaszövetkezet, mint kapocs

A diákmunkát vállalók általában azért választják az iskolaszövetkezeteket, mert azok nagyobb biztonságot kínálnak számukra, mint azok a cégek, amelyek szórólapon vagy egyéb módon hirdetnek állást és nehéz róluk bármilyen további információt (webcím, tevékenység, telephely, stb.) is szerezni. Mindazonáltal akkor is ajánlott a munkát kínáló cégnek utánajárni, ha az iskolaszövetkezeten keresztül szeretne diákokat foglalkoztatni. Egyrészt célszerű egy általános képet kapni a leendő munkáltatóról még a kiválasztás előtt, továbbá elkerülhető, hogy kellemetlen élményekben legyen része a fiatal munkavállalónak. A hallgatók ráadásul a mai napig találkoznak olyan esetekkel, ahol még a szövetkezet sem védte meg jogaikat, nem kapták meg a szerződésben szereplő juttatást, vagy rövid időn belül más munkakörbe helyezték át őket. A munkavállalók széles táborában leginkább a diákok (kiváltképp a középiskolások) azok, akik jóhiszeműséget tanúsítanak munkáltatójukkal szemben, szóbeli megállapodást kötnek, és szerződés nélkül kezdenek dolgozni. Az iskolaszövetkezetek célja részint az ilyen és ehhez hasonló esetek kiszűrése, azonban az állam, az oktatás és a szülők is felelősek azért, hogy a diákok még a megállapodás előtt felvilágosítást kapjanak a munkavállalás általános feltételeiről. Tulajdonképpen egy középiskolás tanulótól nem várható el, hogy egy munkaszerződést részletesen ismerjen, de egy egyszerűbb fajtát mégis nem árt, ha még azelőtt áttanulmányoz, mielőtt bármilyen tevékenységbe is belekezdene. Nem beszélve arról, hogy a megszerzett jövedelem egy bizonyos határ felett adóköteles, így az azzal kapcsolatos teendők nem érnek véget a szerződés lejártakor, esetenként adóbevallást is készíteni kell a következő évben.

Döntési szempontok a mérlegen

A diákmunkának így is számos előnye lehet, ha ügyesen használják ki. Ma már lehetőség van a diákmunka kötelező szakmai gyakorlatként való elfogadtatására, nem beszélve arról, hogy a szakmai tapasztalat és a jövedelemszerzés mellett az ügyesebbeknek felajánlhatja a foglalkoztató cég a hosszú távú alkalmazást is. Pozitívumként jelenik meg a fiatalok számára a munka világából nyert élettapasztalat, növeli önbizalmukat, talpraesettségüket és fokozza a munkaügyi folyamatokra való rálátásukat egy nyári, illetve időszakos munka is. Ráadásul a szülők szempontjából is előnyös lehet, ha az önálló gyermek nem a családi kasszát kívánja terhelni, hanem saját bőrén tapasztalja meg a pénzkeresés fáradalmait. Igaz, a diákmunkákért kapható összegek általában nem tükrözik a valós fizetéseket, de mindenképpen elegendőnek fognak bizonyulni, ha azt a diák nyaralásra, vagy néhány rég áhított dolog megvásárlására szeretné fordítani.

Nyár egyenlő munka?

A középiskolásoknak semmiképp sem ajánlott egy egész nyarat végigdolgozni, ez ugyanis hátráltathatja őket a lendületes szeptemberi tanévkezdésben. Néhány hét bőven elegendő lehet számukra, hogy jusson idő a pihenésre is. Másképpen van ez a főiskolások és az egyetemisták esetében, ők ugyanis nagyobb célokra szeretnék fordítani a pénzt, ráadásul a komolyabb munkatapasztalathoz sem elég négy hét munkavállalás. Ha az igazi cél a diplomázás előtt megszerezhető szakmai ismeretek elsajátítása, akkor lehet, hogy nem a diákmunka a megoldás. Ma már hazánkban is számos lehetőség nyílik a különböző gyakornoki programok keretében végzett tevékenységre, ahol a hallgató mélyebb betekintést nyerhet a tanultak gyakorlati alkalmazásába. Ráadásul a gyakornokok nemcsak szakmai tudásra, és segítségre, hanem némi fizetésre is számíthatnak. Ugyan a törvény a gyakornoki fizetést szintén szabályozza, mégis találkozhatunk olyan cégekkel, ahol a hallgatói segítséget nem kívánja a munkaadó juttatással honorálni, így a diáknak magának kell eldöntenie, megéri-e számára elvállalni a munkát. Ha jelentős betekintést kaphat jövőbeli szakmájába és iskolája kötelező gyakorlat letöltését írja elő, talán nem olyan nagy probléma az ingyenmunka. Ha azonban az elsődleges cél a pénzszerzés, bizonyára a juttatást nem kínáló cégek kiesnek a lehetséges körből.

Polgár Zita